A bőr mirigyei az irhában találhatók, az általuk termelt váladékok biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, létrehozzák a hidrolipid filmréteget.
Három (faggyú-, verejték-, és illatmirigyek) eltérő működésű és szerepű mirigy található az irhában. Váladékukat vagy a szőrtüszőn keresztül, vagy közvetlenül (ezek a pórusok) juttatják a bőr felszínére. Az egyes testtájékokra jellemző, hogy az adott területen melyik mirigy fordul elő. Emellett a különböző mirigyek száma és aktivitása testtájékonként és életkoronként is változó. Az egyes mirigyek működését hormonális és idegi hatások irányítják. Váladékaik biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, és fenntartják a bőr működésében több fontos szerepet is betöltő hidrolipid filmréteget. Az egészséges bőr felszíne enyhén savas vegyhatású (pH 5,4-5,9), innen származik a savköpeny elnevezés.
Faggyúmirigy: anatómia egységet képez a szőrszállal és a szőremelő izommal, az irhában a szőrtüszők nyílásába nyílik. A tenyér és a talp, a makk, a fityma, a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók, sűrűségük testtájanként változó.
A legtöbb faggyúmirigy az arcon, a fejbőrön, a mellkason és a hát felső harmadában található. Az arcon lévő faggyúmirigyek nagyobbak a karokon és a lábakon elhelyezkedőknél. A faggyúmirigyek holokrin mirigyek: a faggyú termelése a sejtek teljes szétesésével jár, amely 2-3 nap alatt zajlik le. A szétesett sejteket a folyamatosan osztódó alapi sejtek pótolják. Az általa kiválasztott faggyú megvédi, és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. Az enyhén savas vegyhatású faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek keveréke. Zsíros tapintatú, sűrűsége testtájanként és évszakok szerint változó. Meghatározó szereppel bír a bőr hidrolipid rétegének és savas vegyhatásának kialakításában. A szőrszálak lassú növekedésükkel szállítják a bőr felszínére, ahol eloszlatjuk a kezünkkel, testmozgásunkkal, fésülködéssel. A zsíroldékony anyagok felszívódása a faggyúmirigyeken keresztül történik. Születéskor a faggyúmirigyek igen aktívak, de aktivitásuk és nagyságuk gyorsan csökken. Pubertás idején mind a két nemben rohamosan fokozódik az aktivitásuk a heréből, illetve a mellékvesekéregből származó férfi nemi hormonok hatására. Az ösztrogének hatása ellentétes, a pubertás után nőkben a mirigy aktivitása lényegesen alacsonyabb, mint férfiakban.
Verejtékmirigy: gomolyag alakú, az irha alsó rétegében helyezkedik el, a kivezetőcsöve függőlegesen felfelé halad a hám felé és végül a hámléceken nyílik. Eccrin működésű mirigy, vagyis a sejtekben lévő speciális szemcsék termelik a verejtéket, amely savas vegyhatású, túlnyomó része víz ill. nátrium-klorid. Sűrűségük testtájanként változó, a legtöbb mirigy a tenyéren ill. a talpon található, majd a fejen és az arcon, a legkevesebb a törzsön. Feladatuk a szervezet hűtése – ugyanis a kiválasztott verejték elpárolgása hőt von el a szervezettől – és a méregkiválasztás. Működésüket az idegrendszer szabályozza. Érzelem, hőhatás, munkavégzés fokozza a verejtéktermelést. Helyi (hónalj, talp, tenyér) fokozott működése a mindennapokban rendkívül kellemetlen, csak botox-kezeléssel lehet hatékonyan befolyásolni.
Illatmirigy: csak a hónalj, az emlőbimbó, a nemi szervek, és a végbélnyílás körül találhatók. Apocrin mirigyek, vagyis csak a sejtek külső része képezi a tejszerű váladékukat, kivezető nyílásuk a szőrtüszőbe nyílik. Váladékuk lúgos vegyhatású, így ezeken a területeken a bőr savköpenye megszakad. A pubertás kezdetétől kezdenek működni, váladékuk folyamatosan termelődik, a váladék ürülését az idegrendszer irányítja.