A bőr bonyolult, intelligens önszabályozó rendszerével számos feladatot lát el.
A bőr igen sok különböző feladatot lát el, amelyek jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Ezek a funkciók egymással szoros kapcsolatban vannak és csak részben választhatók szét egymástól. A bőr funkciói kapcsán egy laikusnak a mechanikai védő szerep jut elsőként eszébe, bár ez valójában a legegyszerűbben működő funkció. A bőr sok funkciójának zavartalan működését összehangoltan működő, intelligens önszabályozó képessége révén biztosítja. Állandóan reagál a környezetre, tájékoztatja a szervezetet a külvilágban lévő potenciális veszélyforrásokról.
A következő funkciói vannak:
- mechanikai védelem
- barrierfunkció
- immunológiai védelem
- hidrolipid film (savköpeny), fontossága miatt önálló bejegyzést kapott
- fényvédelem
- hőszabályozás
- felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
- érző szerep
Fényvédelem
Az ultraibolya sugárzás (UV-B ill. UV-A) a hámsejtekben szabad gyökök képződéséhez vezet. A szabad gyökök bőrgyulladást okoznak illetve a hámsejtek DNS-ének károsításával bőrrákok kialakulását idézik elő. Emellett a túlzásba vitt napozás pigmentfoltok megjelenését, a bőr korai öregedését eredményezi. A hámsejtek között, az alapi rétegben elhelyezkedő pigmentsejtek termelik a melanint, amelyet nyúlványaikkal eljuttatnak a hámsejtekbe. A melanin elnyeli az UV sugárzást, ezáltal meggátolja a káros szabad gyökök képződését. Minél aktívabbak a pigmentsejtek, annál barnább az illető bőre és ezáltal jobban véd az UV sugárzástól. A fényvédelem egyik másik eszköze a hám UV-B sugárzás által kiváltott megvastagodása. A hámsejtek által termelt urokánsav kisebb mértékben járul hozzá a bőr fényvédelméhez. A bőr természetes fényvédő képessége sok esetben (főleg világos bőrtípus esetében) nem elegendő, emiatt szükséges a napfény UV sugárzásának kivédésére a fényvédő szerek rendszeres használata.
Hőszabályozás
A bőr, mint hőszigetelő anyag passzívan végzi a hőszabályozást, megvéd mind a túlzott felmelegedéstől, mind a túlzott lehűléstől. A bőraljában található zsírszövet fő feladatai a hőszigetelés és az energiatermelés, a zsírokat a szervezet szükség esetén lebontja, eközben energia szabadul fel. Emellett a verejtékezés és az erek átmérőjének szabályozása révén aktívan is befolyásolja a hőszabályozást. A verejtékezés fokozásával az idegrendszer a szervezet hűtését éri el, ugyanis a kiválasztott verejték elpárolgása hőt von el a szervezettől. Melegben az idegrendszer az arteriolák tágításával növeli a vérátáramlást és ezen keresztül a hőleadást. Hidegben az arteriolák szűkítésével az idegrendszer csökkenti a vérátáramlást és ezen keresztül a hőleadást. A szervezet és a külvilág közötti hőcsere révén a bőr gondoskodik arról is, hogy a test hőmérséklete az optimális 37° C körüli értéken megmaradjon. Ha a testhő emelkedik, a bőrben fokozódik az izzadás, a keletkező verejték elpárolgásával pedig a szervezet hőt tud leadni a környezetnek. Ha a kinti hőmérséklet alacsony, libabőrös lesz az ember. A szőrmerevítő izmok megemelik a szőrszálakat, és tevékenységük közben energiát termelnek, amely ugyan csak minimális mértékben, de azonnal megnöveli a bőr hőmérsékletét.
Felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
A zsíroldékony anyagok számára a faggyúmirigy ill. a faggyúban lévő zsiradékok, valamint a szaruréteg képezi a felszívódás útját. A barrier funkció sok anyag számára komoly gátat jelent, a párakötés segít a barrier funkció átmeneti csökkentésében. A vízoldékony anyagok felszívódására a verejtékmirigyek adnak lehetőséget, de ennek a szerepe jelentéktelen. Az irha alapállományában található hialuronsav és kondroitinkénsav nagy mennyiségű vizet és elektrolitokat tudnak megkötni, ezáltal részt vesznek a szervezet a só- és vízháztartásának a szabályozásában. A zsírszövet tápanyagraktár, emellett zsíroldékony vitaminok ill. gyógyszerek raktározását végzi. Az irha alapállománya nagy mennyiségű vizet és elektrolitokat tud megkötni. A bőr kiválasztó szerepe csekély: víz, konyhasó, illatanyagok, egyes gyógyszerek kiválasztását végzi.Napfény hatására a bőrben D-vitamin termelődik, amely a növekedési folyamatokhoz, a megfelelő csontosodáshoz és számos más élettani folyamathoz is nélkülözhetetlen a szervezet számára.
Érző szerep
Az irhában lévő idegvégződések az idegek közvetítésével fájdalom-, hő-, tapintási-, nyomási-, vibráció és hőingereket továbbítanak az agyba. A tapintás, a fájdalomérzés, a viszketés érzékelésére számos – a hálózatos rétegben található – végkészülék alakult ki (Merkel-féle tapintósejt, Meissner-féle testecske, Krause-féle bunkó, Ruffini-féle testecske, Vater–Pacini-féle lemezes testecske). Mellettük a fájdalomérzékelést a hámban és az irhában lévő szabad, faágszerű idegvégződések is végzik. A hideg érzékelésére az irha nyúlványos rétegében elhelyezkedő Krause-féle végbunkók és a Golgi–Mazzoni-féle végkészülékek szolgálnak. A meleget a hálózatos rétegben található tok nélküli Ruffini végtestecskék érzékelik. Az így felfogott ingereket az idegrostok a gerincvelőn keresztül a központi idegrendszerbe juttatják. Itt történik azok tudatosulása ill. innen indulnak ki azok a reflexek, amelyek az adott ingerre történő választ irányítják.
