A bőr öregedésének külső okai

A külső okokhoz számos életmódi és környezeti hatás tartozik. Fotoaging (napfény általi) a neve, mivel a külső hatások közül a döntő és legfontosabb szerepet a krónikus UV-A és UV-B sugárzás játssza. A következő, részben befolyásolható külső tényező befolyásolják az öregedés tüneteinek kezdetét, megjelenését, lefolyását.

Fénykárosodás (fotoaging)
A bőrkárosító környezeti tényezők közül az UV sugárzás a legártalmasabb. A bőr öregedése 80-90%-ban a napfény hatására alakul ki. A fénykárosodást a folyamatos, hosszú idejű napfényhatás, annak is az UV-A és UV-B sugárzása hozza létre. Hasonló fénykárosodást eredményez a rendszeres szoláriumozás (UV-A sugárzás) is. A fényártalom hatása összeadódik, az öregedés szempontjából az egész élet során elszenvedett napfénykárosodás számít. Azokon a területeken, amelyek jobban ki vannak téve a napsugárzásnak (arc, kézhát) korábban indul az öregedés, mint a naptól védett bőrfelületeken. A világos bőrűek fokozottabban veszélyeztetettek, míg a sötétebb bőrű embereknél a kockázat kisebb. A fénykárosodás számos esztétikailag kedvezőtlen nyomot hagy a bőrön: megvastagodott, durva tapintatú, laza bőr mély ráncokkal, pigmentfoltok és színegyenetlenség, hajszálerek. Ezekkel a hatásokkal jelentőségük miatt részletesebben külön foglalkozok.

Dohányzás
A dohányzás a második legfontosabb külső bőrkárosító hatás. A dohányfüst és a benne található anyagok (nikotin, kátrány, formaldehid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) hatására a bőr oxigénellátása romlik, megnő a szabad gyökök mennyisége. Ennek következtében csökken a fibroblasztok száma és a funkciójuk is károsodik. Csökken a kollagén I termelés, megnő a kollagén lebontó enzimek aktivitása. Dohányos emberek irhájában ugyan növekszik a rugalmas rostok mennyisége, de ezek a rostok rövidebbek, vastagabbak, mint a normál rugalmas rostok és emellett töredezettek is. A nikotin szűkíti az irhában lévő kapillárisokat, így az irha és a hám tápanyag ellátását is rontja. Egy dohányos ember bőre akár 10-20 évvel is öregebbnek tűnik, mint azt a biológiai kora indokolná. A hám elvékonyodik, vízhiányos, szürkés, élettelen és fakó lesz. Az arcbőr felpüffed, miközben az irhában lezajló változások miatt elveszíti rugalmasságát. A szemkörnyéki karikák és táskák állandósulnak, a ráncosodás jóval kifejezettebb és gyorsabb ütemben halad előre.

Stressz
Az ismétlődő és elhúzódó stressz a bőr öregedését is sietteti. Meghatározza egész napi „ábrázatunkat” azzal, hogy befolyásolja a mimikai izmok működését, kedvezőtlenül hat a keringésre, a hormonális rendszer működésében zavart kelt.

Mimikai izomzat
Az egyénileg változó helyű és mértékű mimikai izomműködés hozza létre a mimikai (dinamikus) rácokat. Az izmok ismétlődővé és szokásossá váló összehúzódásait a felette lévő bőr nem követi és akár már 30 éves korban is megkezdődhet a mimikai ráncok kialakulása. Fő képviselői a szem környéki szarkalábak, a szemöldökök között függőleges (az ún. „haragos”) ráncok, a homlok keresztirányú ráncai.

Légszennyezés
Az európai városi lakosság 30–40%-a olyan környezetben él, ahol a légszennyezettségi mutatók meghaladják az egészségre ártalmas koncentrációt. Az ipari szennyezés, a közlekedés illetve a fűtés miatt a levegőbe kerülő gázok közül a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, az ólom és az ún. lebegő részecskék is lerakódnak a bőr felszínén, majd pedig bejutnak a mélyebb rétegeibe. Felborítják a vízháztartást, csökkentik védekezési képességét, fokozzák a szabad gyökök képződését.

Kevés folyadékfogyasztás
A kollagén rostok és a hialuronsav nem tudnak elegendő mennyiségű vizet megkötni. Így a hám és az irha is kiszárad, csökken a rugalmassága, feszessége.

Túlzott mértékű alkoholfogyasztás
Rendszeres és nagy mennyiségű alkoholfogyasztás következtében az irhában lévő kapillárisok kitágulnak és emiatt hajszálerek jelennek meg az orrszárnyakon, a járomcsontokon, ritkábban az állon.

Alváshiány
A rendszeres kialvatlanság fáradtságérzetet, kimerültséget okoz. A szem alatt táskák, sötét karikák jelennek meg, a bőr petyhüdt lesz, megereszkedik. Az oldalfekvés a terhelés következtében mechanikailag igénybe veszi és meggyűri a bőrt.