Az irha felépítése
A hám alatti irha sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló kötőszövet, ez utóbbi kettő együttesen az extracelluláris mátrix (ECM). Az irhában legnagyobb számban lévő sejt a rostokat és az alapállományt termelő fibroblaszt, ezen kívül az immunrendszerhez tartozó sejtek (hízósejtek, Langerhans-sejtek, falósejtek) találhatók benne. Két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a felületes nyúlványos és a mély hálózatos rétegből áll. A hámot és az irhát a bazálmembrán választja el illetve rögzíti egymáshoz. A nyúlványos réteg tartalmazza az idegrostokban és véredényekben, kollagén- és rugalmas rostokban gazdag irhacsapokat, a papillákat. A papillák hullámos lefutású domborulatokat képeznek, ez a hullámos szerkezet megnöveli a hám és az irha érintkezési felületét, és a nyúlványokban haladó erek révén táplálja a hám alapi sejtjeit. A viszonylag sejtszegény hálózatos réteg az irha alsó részét alkotja és folyamatosan megy át a bőraljába.

Rugalmas rostrendszerek
Kollagén rostok
Az irhában található fehérjék 70%-át alkotják, tartást, tömörséget és mechanikai ellenálló képességet adnak a bőrnek. Az irhában hősokk protein nevű anyagok védik a fibroblasztok működését. Ez teszi lehetővé, hogy a fibroblasztok aktivitása optimális maradjon, és a keletkező kollagén- és rugalmas rostok jó minőségűek legyenek. Az irha két rétegében többféle kollagén típus fordul elő, melyek mindegyike más módon rendeződik el, és másféle funkciót tölt be. Az irha felső, nyúlványos rétegében finom, vékony szerkezetű IV-es és VII-es típusú kollagén található. Ezek a hámra merőlegesen helyezkednek el, és a hám-irha határ kapcsolódás létrehozásában játszanak szerepet. Az irha alsó, hálózatos rétegében I-es és III-as típusú kollagénrostok vannak. Ezek rostszerkezete erősebb, vastagabb, a hámmal párhuzamos irányú kötegekbe rendeződnek.
Rugalmas rostok
Az elasztinból és fibrillinből álló rugalmas rostok kis mennyiségben (1–3%) vannak jelen az irhában. Két különböző típusa más-más elhelyezkedésű és funkciójú. Az irha felső rétegében a bőr felszínére merőlegesen helyezkednek el, és hálószerűen szövik át ezt a réteget. Az irha alsó, hálózatos rétegében a bőrfelszínnel párhuzamosan elhelyezkedő, erősebb felépítésű, kollagén rostokkal átszőtt rugalmas rostokat találunk. A rugalmas rostoknak köszönhető a bőr rugalmassága, hajlékonysága. Biztosítják, hogy a szövetek a bőr nyúlásával is megőrizzék épségüket, ne szakadjanak el, és tartást adjanak a bőrnek.

Alapállomány
Glikozaminoglikánok: az irha térfogatáért felelős nagy molekulasúlyú poliszaharidok. Saját térfogatuk sokszorosának megfelelő mennyiségű vizet képesek raktározni. Négy típusuk közül legismertebb a hialuronsav. Emellett a kondroitin-szulfát, a keratán-szufát és a heparán-szulfát tartozik közéjük. A bőr teltségét, hidratáltságát, fiatalosságát tartják fenn.
Glikoproteinek: legismertebb képviselőjük a fibronektin, amely „biológiai ragasztóként” működik a sejtek és a rostok között.
Proteoglikánok: az irha 0,1-0,3%-át adják, a proteinek és a glikozaminoglikánok közötti kapcsolatot biztosítják, emellett a kollagén rostok normális szerkezetének kialakításában van szerepük.

Mi történik az irhában bőr öregedése során?
Az irha öregedésének oka a fibroblasztok öregedése, amely az általuk termelt kollagén- és rugalmas rostokat valamint az alapállományt is érinti. A fibroblasztok száma csökken az osztódási képességük csökkenése miatt. Öregedésük funkcionálisan az extracelluláris mátrix komponenseinek csökkent termelésében, fokozott lebontásában és szerkezetének megváltozásában nyilvánul meg. Miután az extracelluláris mátrix felelős az irha szerkezetének és funkcióinak fenntartásáért, ezért az öregedés során kialakuló károsodása a rugalmasság elvesztéséhez, ráncosodáshoz és megereszkedéshez vezet.
Az extracelluláris mátrix fehérjéinek csökkent termelése
Az extracelluláris mátrix komponensek mennyisége jelentősen - évi 1%-al - csökken. Ez leginkább a kollagén IV, I és III képződésének csökkenését jelenti, amely mind a természetes, mind a fotoaging során megfigyelhető. Ennek egyik oka a kollagén termelést serkentő, hámsejtek által termelt TGF-ß és a hősokk proteinek mennyiségének csökkenése.
Az extracelluláris mátrix fehérjéinek fokozott lebontása és szerkezetük megváltozása
Mind a természetes öregedés, mind a fotoaging során megfigyelhető, de a fotoaging során kifejezettebb. A folyamat kezdete a szabad gyökök mennyiségének növekedése, amely a kollagén-, rugalmas rost és proteoglikán lebontó enzimek fokozott képzéséhez vezet. A kollagén IV mennyiségének csökkenése miatt a hám-irha határ elsimul, a papillák száma csökken, amely a hám tápanyagellátásnak romlását eredményezi. A kollagén I és III mennyiségének csökkenése az irha elvékonyodásához vezet. Nőkben az irha vastagsága tízévente 8-10%-ot csökken. A mennyiségi változás minőségi változást is jelent, elhelyezkedésük rendezetlenné válik, funkciójuk csökken.

A rugalmas rostok károsodása
A bőr öregedési folyamatában kiemelt szerepet játszik az elasztáz enzim, amely a károsodott rugalmas rostokat bontja le. Ez az enzim nemcsak lebontja a rugalmas rostokat, hanem olyan peptideket is képez, amelyek hatására az elasztáz szintje tovább emelkedik. Így a kor előrehaladtával a rugalmas rostrendszer leépülése egy önfenntartó, öngerjesztő és visszafordíthatatlan folyamattá alakul. Mivel a rugalmas rostok elnyelik az UV-A sugárzást, így az közvetlenül is károsítja őket. Emiatt az irha szerkezete megváltozik, és ráncok jelennek meg a bőrön.

A hialuronsav mennyisége csökken
A természetes öregedés során jelentősen csökken (60 éves korra kevesebb, mint a felére) az irhában a fibroblasztok által termelt hialuronsav tartalom. A hialuronsav mennyiségének csökkenése következtében romlik a bőr hidratáltsága, a kötőszövet mennyisége csökken. Ez pedig a statikus ráncok kialakulásához vezet. A fotoaging során a hialuronsav mennyisége nem csökken tovább, de a fényelnyelés következtében összecsapzódik, és így nem tudja betölteni a funkcióját.

Az irha öregedésének tünetei
• a bőr elvékonyodik, mechanikai hatásokra érzékenyebb lesz
• a bőrön finom ráncok jelennek, amelyek idővel fokozatosan mélyülnek
• a bőr veszít rugalmasságából, tömörsége csökken, kontúrjai elmosódnak
• a bőr támasztékát vesztve meggyűrődik, megereszkedik, petyhüdtté válik
• az arc egyenetlen felszínű lesz, fáradtnak tűnik, az arckifejezés szomorúvá válik