Az írha

A hám alatti irha sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló, egy átlagos súlyú felnőtt esetében 3-4 kg súlyú kötőszövet. Két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a felületes nyúlványos és a mély hálózatos rétegből áll. A nyúlványos réteg egy hullámos vonallal élesen elhatárolódik a hámtól. A hullámos forma megnöveli az érintkezési felületet, a nyúlványokban haladó erek révén kielégítő tápláltságot biztosít az alapi sejteknek. A hámmal érintkező felső rész tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat, melyek hullámos lefutású domborulatokat képeznek. A kéz ujjbegyén e domborulatok a hámon keresztül is jól kivehetők, ezek alkotják az azonosításra alkalmas ujjlenyomatot.

A hálózatos réteg az irha alsó részét alkotja és folyamatosan megy át a bőraljába. Ez a réteg viszonylag sejtszegény, rostjai nyalábokat alkotnak. A rostok mennyisége, minősége és elrendeződése határozza meg a bőr rugalmasságát, a test mozgásaihoz való alkalmazkodást. Ha a bőr sérülése az irharétegig ér, akkor maradandó nyommal, heggel gyógyul. Az irhában találhatók a bőr mirigyei, a járulékos elemek (szőr, köröm), az erek, az idegrostok és az idegvégződések.

Sejtek: legnagyobb számban a rostokat és az alapállományt képző kötőszöveti sejtek vannak, ezen kívül az immunrendszerhez tartozó sejtek (hízósejt, Langerhans-sejtek, makrofágok) találhatók benne.

Rostok: Az irhában találhatók a bőr rugalmasságát és szilárdságát biztosító rostok: kollagén (polimerizált óriásmolekula), rugalmas rostok, rácsrostok. A fiatal emberek bőre rugalmas, mert a kollagén rostok nagy mennyiségű vizet képesek megkötni. A bőr öregedésével a kollagén rostok közötti kötések száma nő, ezáltal csökken a vízmegkötő képessége és a bőr ráncossá válik. A kollagén rostok csak akkor termelődnek újra, ha intenzív regenerációs igény áll fenn, pl. sérülések esetén. A rugalmas rostok nem képződnek újra.

Alapállomány: a rostok között hosszúláncú cukormolekulák találhatók (hialuronsav, kondroitinkénsav). Ezek a folyamatosan újraképződő molekulák a fibronektin (a „ragasztó”) segítségével a fehérjedús kötőszövethez kapcsolódnak. Nagy mennyiségű vizet és elektrolitokat tudnak megkötni, így térfogatnövelő hatásúak és részt vesznek a szervezet folyadék háztartásának szabályozásában, és a bőr rugalmasságának fenntartásában. Mennyiségük időskori csökkenése a ráncok kialakulásának egyik fő oka.

Az irha feladatai: a bőr rugalmasságát biztosítja, véd a közepes erősségű mechanikai hatások ellen, fontos szerepet játszik szervezet immunrendszerében, a szervezet só-vízháztartásának egyik szabályozója.