Kétféle verejtékmirigy (izzadságmirigy, illatmirigy) található az irhában. Az izzadságmirigy a test minden részén megtalálható, legsűrűbben a talpon, majd a homlokon, a tenyérben és a hónaljban. Egyéb testtájakon jóval kisebb sűrűségben fordulnak elő. Illatmirigyek a hónaljban, a lágyékhajlatban, a mellbimbókban, a nemi szervekben találhatók. Mindkét verejtékmirigy működését acetilkolin felszabadításával a szimpatikus idegrendszer irányítja. A verejtékmirigyek által termelt verejték elpárolgása hőt von el a szervezettől, így a verejtékezés a hőszabályozásában játszik szerepet. Fokozott verejtékezésnek tekintjük, ha a képződött verejték mennyisége meghaladja a normál testhőmérséklet fenntartásához szükséges mennyiséget és normális környezeti hőmérsékleten illetve nyugalomban is jelentkezik. A fokozott verejtékezés elsődleges és másodlagos lehet.

Elsődleges fokozott verejtékezés
Helyi fokozott verejtékezést jelent és a következő területeken alakulhat ki: hónalj, a tenyér, a talp, a homlok. A hónalji fokozott verejtékezés a leggyakoribb. Ott alakul ki ahol a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása a normális számú verejtékmirigyet acetilkolin kibocsájtásával túlműködésre késztet. A botulinum toxin az acetilkolin kompetitív antagonistája és ez magyarázza a hatékonyságát.

Genetikailag meghatározott, változó penetranciájú domináns öröklésmenetet követ. Családi előfordulási gyakorisága 30-65% közötti. A helyi fokozott verejtékezés krónikus állapot, tinédzserkorban, illetve fiatal felnőttkorban a leggyakoribb, a kor előrehaladtával intenzitása csökken. Felnőttek között 1-2% közötti gyakorisággal fordul elő. Az ilyen problémával küszködők a szociális és partneri kapcsolatokban visszahúzódóak, a munkavégzésben rendkívül zavaró számukra.

Diagnózisa akkor mondható ki, ha az izzadás nyilvánvaló kiváltó ok nélkül legalább 6 hónapja fennáll és a következőkből legalább kettő megtalálható:
• kétoldali és szimmetrikus
• alvás közben megszűnik
• pozitív családi anamnézis
• hetente legalább egyszer előfordul
• a mindennapi tevékenységeket hátráltatja
• az első jelentkezése 25 éves életkor alatt történik

A fokozott verejtékezés súlyossági skálája (milyen súlyosnak ítéli meg a fokozott izzadását?)
• az izzadás soha nem feltűnő, nem befolyásolja a napi tevékenységemet
• az izzadás elviselhető, néha befolyásolja a napi tevékenységemet
• az izzadás alig elviselhető, gyakran befolyásolja a napi tevékenységemet
• az izzadás nem elviselhető, mindig befolyásolja a napi tevékenységemet
Amennyiben a 3. vagy a 4. válasz igaz, akkor a fokozott verejtékezés kezelést igényel

Másodlagos fokozott verejtékezés
Hátterében idegrendszeri vagy hormonális eltérés (pajzsmirigy túlműködés, menopauza) áll, ebben az esetben a verejtékezés testszerte jelentkezik.

A fokozott verejtékezés kezelése
A fokozott verejtékezés kezelésében rendkívül fontos hogy az eredményes, biztonságos, hosszú hatású legyen. A következő kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre: izzadásgátlók, csapvíz iontoforézis, a területet ellátó idegek átmetszése, a verejtékmirigyek sebészi kimetszése, botox kezelés. Az említett kívánalomnak egyedül a botox kezelés felel meg.